A kiemelkedő tehetség fogalma a szakirodalomban nem pusztán „átlag feletti képességet” jelent, hanem egy olyan mintázatot, ahol az egyén egy vagy több területen rendszerszinten eltér az átlagtól mind teljesítményben, mind gondolkodási struktúrában.

A tehetség egyik alapkritériuma valóban az, hogy az érintett személy egy adott területen (pl. matematika, zene, sport, vezetés vagy problémamegoldás) jelentősen magasabb szintű képességeket mutat, mint a referenciacsoport. Ugyanakkor a modern értelmezés ennél tovább megy: a kiemelkedő tehetség nem csak „többet” tud, hanem másképp is gondolkodik.

Ebben a megközelítésben a kreativitás kulcsfontosságú elem. A kiemelkedően tehetséges emberek gyakran nem lineárisan haladnak a problémamegoldásban, hanem képesek új összefüggéseket létrehozni, meglévő mintázatokat átrendezni, és szokatlan megoldási útvonalakat azonosítani. Ez a fajta kreativitás nem pusztán művészi jellegű, hanem kognitív: a valóság újrastrukturálásának képessége.

Fontos hangsúlyozni, hogy a kiemelkedő tehetség nem kizárólag veleszületett adottság. A kutatások alapján ez egy

potenciál + környezet + gyakorlás

kölcsönhatásában kibontakozó rendszer. Azaz a kiemelkedő teljesítményhez nem elég a képesség, szükséges az is, hogy az egyén megfelelő kihívásokkal, visszacsatolással és fejlődési környezettel találkozzon.

Összességében a kiemelkedő tehetség nem egyszerűen „kiemelkedő tudás”, hanem egy olyan komplex működésmód, amelyben az átlag feletti képességek, a strukturált gondolkodás és a kreatív újrakeretezés együtt hoznak létre tartósan magas teljesítményt.