Vaszari András blogja

Sorskontroll Blog

Sorskontroll Blog

1) A gyerekekre hogyan hat az olvasás? 2) Az olvasás pozitív hatásai a gyerekekre

2025. július 20.Vaszari András Vaszari András  

 

Az olvasás a gyerekek fejlődésére rendkívül sokrétű hatással van. Az alábbiakban két szempont mentén vizsgáljuk a témát:

 

1) Hogyan hat az olvasás a gyerekekre?

Az olvasás nemcsak szórakoztat, hanem formál, fejleszt és épít.
Már napi néhány perc olvasás is hosszú távú hatással lehet a gyermek fejlődésére:

  • Kognitív fejlődés: Az olvasás segíti a memória, a koncentráció és a problémamegoldó képesség fejlődését.
  • Nyelvi fejlődés: A szókincs, a nyelvtani érzék, a helyesírás és a fogalmazási készség közvetlenül javul.
  • Érzelmi fejlődés: A történetek segítenek az érzelmek felismerésében, megélésében és szabályozásában.
  • Társas készségek: Mások világának megismerése révén fejlődik az empátia és a perspektívaváltás képessége.
  • Önazonosság és belső világ: A gyerekek azonosulhatnak szereplőkkel, helyzetekkel, és ez segíti az identitás alakulását.

 

2) Az olvasás pozitív hatásai a gyerekekre – részletesebben

Terület

Pozitív hatás

Kognitív

IQ-növekedés, gyorsabb tanulás, jobb logika

Nyelvi

Gazdagabb szókincs, kifinomultabb kommunikáció

Érzelmi

Empátia, önreflexió, érzelmi intelligencia

Társas kapcsolatok

Megértés, elfogadás, kevesebb agresszió

Tanulmányi eredmények

Minden tantárgyban jobb teljesítmény – különösen szövegértésben és írásban

Kreativitás

Képzelőerő, történetalkotás, megoldáskeresés fejlődése

Mentális egészség

Stresszcsökkentés, biztonságélmény, nyugalom

Kitartás és fókusz

Hosszabb koncentrációs idő, elmélyülés képessége

📌 Tudtad? Egy 2023-as longitudinalis kutatás szerint azok a gyerekek, akik naponta legalább 15 percet olvasnak, 13 éves korukra akár két évvel is előrébb tartanak szövegértésben társaikhoz képest.

 

Összefoglalás

  • Az olvasás a gyermeki fejlődés egyik legfontosabb eszköze – különösen 3–12 éves kor között.
  • Pozitív hatása kiterjed az értelemre, érzelemre és kapcsolatokra is.

Olvasni még mindig menő - de mennyire?

Részletes körüljárása annak, hogy „Olvasni még mindig menő – de mennyire?” — válogatott statisztikák és trendek

2025. július 20.Vaszari András Vaszari András  

 

Nem olvasnak sokan – de a többség még igen

  • Egy brit YouGov-felmérés szerint a felnőttek 40%-a nem olvasott egyetlen könyvet sem az elmúlt évben.
  • Ugyanakkor 60–75% valamilyen formában olvas: a felnőttek 74%-a mondta, hogy olvasott legalább egy könyvet, legyen az papír, e-könyv vagy hangoskönyv.

 

Demográfia: kik olvasnak még mindig szívesen?

  • Kor szerinti bontás:
    • Az idősebbek (50+) átlagosan 10–13 könyvet olvasnak évente.
    • A fiatal felnőttek (18–29 évesek) 7 könyv évente átlagosan.
  • Nemek mentén:
    • Az amerikaiak körében a nők átlagosan 14 könyvet olvasnak évente, míg a férfiak 9-et.
    • A brit nők mutatói is erősebbek: 66%-uk olvasott legalább egyet – férfiak esetén ez 53%.
  • Társadalmi tájkép:
    • Az EU-ban az egyetemet végzettek 28.8%-a öt vagy több kötetet olvas évente, míg az alapszintű végzettségűeknél ez jelentősen alacsonyabb.

 

Magyarország:

  • Magyarországon átlagosan 7 könyv/fő/év olvasása jellemző, ezzel globális középmezőnyben vagyunk (~46. helyezés).

 

Trendek és kihívások

  • A brit gyerekek körében a rendszeres olvasás élvezete rekordmélypontra esett: csak 32.7% élvezi, és a napi olvasás aránya 38.1%-ról 18.7%-ra zuhant.
  • Az Financial Times szerint az olvasási kedv csökkenése a „social media által kiváltott agyi tompulás(™)” következménye: mély olvasás helyett ugráló, felszínes tartalomfogyasztás épül.

 

Miért számít még mindig?

  • Az élő, mély olvasás tudományosan igazolt hatásai között szerepel a kritikai gondolkodás, empátia, koncentráció javulása és a stressz csökkentése.
  • Akár 6 perc olvasás alatt is felére csökkenhet a stressz szintje.
  • Az olvasás segít megérteni más nézőpontokat, élményeken keresztül „belelátni” mások világába – ez a személyes és társadalmi fejlődés alapja.

 

Összegzés: menő-e még olvasni?

Igen – mert:

  • Még a digitális korszakban is a többség olvas (60–75%), és az olvasás mértéke összefügg az életkori, nemi és társadalmi pozíciókkal.
  • Globális középmezőnyben vagyunk: évente 7 könyv/fő Magyarországon, ami nem kiugró, de stabil.
  • A gyerekek és fiatalok olvasási kedve azonban drámaian csökken – ami hosszú távon kulturális válságot vetít előre.
  • A mély olvasás tudományos előnyei: stresszcsökkentés, koncentráció, empátia – felbecsülhetetlen értékek, amiket a képernyő nem ad meg.

 

🔧 Mit tehetünk?

  1. Ápoljuk a mély olvasást – válasszunk olyan könyveket, amik gondolkodásra késztetnek, nem csak elterelnek.
  2. Alakítsunk ki kis szokásokat – pl. napi 10 perc olvasás reggel vagy este.
  3. Kezdjük kicsiben – novella, esszé, néhány oldal: fontosabb célt ad, mint a hosszú eposz.
  4. Beszéljük át másokkal is – könyvklub, baráti beszélgetés – ez erősíti nemcsak az élményt, hanem a kapcsolódást is.

 

„Engem nem érdekel a pénz, csak a siker.” – Pierre Cardin

2025. július 20.Vaszari András Vaszari András  

 

Pierre Cardin-nak tulajdonítják a mondást:

„Engem nem érdekel a pénz, csak a siker.”

Ez a kijelentés jól tükrözi Cardin életfelfogását és karrierjének hajtóerejét. Bár hatalmas üzleti birodalmat épített ki, valójában mindig az újítás, a hírnév és a maradandó alkotás vágya vezette. Ő volt az egyik első divattervező, aki licenszstratégiát alkalmazott – vagyis nevét kiterjesztette nemcsak ruhákra, hanem bútorokra, parfümökre, sőt, repülőgépek belső terére is. Ez akkoriban forradalmi volt, és rengeteg pénzt hozott.

Ám a kijelentés lényege: a pénz nem cél, hanem következmény. A valódi mozgatórugó a hatás gyakorlása, a szakmai örökség, a történelmi nyomot hagyás – vagyis az a fajta siker, amely túlmutat az anyagiakon.

S ha így értjük, a mondat egy mély emberi törekvésre világít rá:
nem birtokolni akarunk, hanem lenni valakik – nyomot hagyni a világban.

…………………………………………………

A téma mélyrétege

„Engem nem érdekel a pénz, csak a siker” – A mondat, ami a létállapotunkra kérdez rá

Ez az állítás – elsőre talán nagyképűnek vagy idealistának tűnhet –, valójában nem más, mint egy ember belső arányérzékének kinyilvánítása. Egy belső rendé, ahol az anyagi világ nem cél, csupán eszköz. Pierre Cardin mondata nem a pénz elutasításáról szól, hanem a motiváció irányának radikális áthelyezéséről: onnan, ami birtokolható, oda, ami hatással van.

Mert mi is a siker valójában?

Siker az, amikor valaki képes a saját belső világából a külvilágba formát hozni. Siker az, amikor egy ember önazonosan, következetesen és hitelesen jelen tud lenni egy olyan térben, amit nem ő rendezett be – és mégis nyomot hagy benne. Ebben az értelemben a siker nem státusz, hanem hatóképesség. Nem arról szól, hogy valakinek mit mondanak vissza mások – hanem arról, hogy milyen változást idéz elő másokban a puszta jelenlétével.

És ez a fajta siker nem megvásárolható. Nem lehet pénzért venni inspirációt, önazonosságot, jelenlétet vagy hitelességet. Ezek a belső építkezés eredményei, és éppen ezért egyre értékesebbek egy olyan korban, amely mindent azonnal, készen, csomagolva szeretne fogyasztani.

A „siker”, mint kortárs létállapot

A mai világban a „siker” szó gyakran torz tükrökben jelenik meg. A sikert gyakran azonosítják láthatósággal, követőszámmal, profitabilitással vagy elismertséggel. Ám ezek valójában csak tünetei vagy visszfényei lehetnek a valódi sikernek – nem a lényege.

A valódi siker belső kohézió, ahol valaki tudja, hogy mit képvisel, és azt következetesen meg is tudja jeleníteni a világban. Ez nem mindig jár együtt népszerűséggel, de szinte mindig jár együtt jelentéssel. És aki jelentést hordoz, az – mint Cardin – inspiráló jelenlétként hat a környezetére.

Nem a pénz, hanem az önkibontás a hajtóerő

Amikor valaki azt mondja: „engem nem érdekel a pénz, csak a siker”, akkor valójában azt üzeni: nem kívülről kérem a megerősítést, hanem belülről építem fel a saját jelentésemet. Ez a mondat azt is mondja: nem vagyok hajlandó lemondani a saját utamról csak azért, mert a pénz ezt követelné tőlem. Nem a pénzhez, hanem az alkotáshoz vagyok hű.

Ez a hozzáállás ma ritka. De épp ezért értékes. És egyre több ember vágyik rá – különösen a fiatalabb generációkban, akik nem karriert akarnak, hanem jelentést. Nem vagyont, hanem valós hatást. Nem pozíciót, hanem belső szabadságot.

Összegzés – A siker, ami nem mérhető, de megélhető

Pierre Cardin kijelentése nemcsak egy híres divattervező ars poeticája. Hanem egy emberi vágy lenyomata. Annak a vágynak, hogy amit teszünk, az ne csak látszódjon, hanem számítson. Hogy ne csak fizessenek érte, hanem megmozduljon tőle valaki. Hogy ne csak eladjunk valamit, hanem átadjunk valamit – magunkból.

Ez a fajta siker nem hangos. De erőteljes. Nem mindenki érti – de mindenki megérzi. És ez az, amiért az inspiráció mindig többet ér majd, mint bármilyen valuta.

 

A ki nem mondott titkok, érzések, gondolatok, élmények, emlékek, tabuk mint csendes gyilkosok – a lélek és a test rombolói

Amikről nem beszélünk

2025. július 20.Vaszari András Vaszari András  

 

Ez a téma egzisztenciális mélységű kérdés, pszichológiai, spirituális és akár testi szinten is érvényes.

 

Lelki szint. Az elfojtott, ki nem mondott tartalmak mint „csendes gyilkosok”

Az elfojtás a pszichében úgy működik, mint a fedél alá nyomott gőz: látszólag csend van, de belül nyomás keletkezik, és ez előbb-utóbb utat talál magának – akár torz, fájdalmas vagy romboló formában.

Pszichológiai szempontból:

Az elfojtott gondolatok, érzések – különösen a trauma, a szégyen, a bűntudat, a gyász – pszichoszomatikus hatásokat válthatnak ki:

  • szorongás, depresszió, álmatlanság, pánik
  • testi tünetek (pl. szívproblémák, autoimmun betegségek, emésztési zavarok)
  • kapcsolati nehézségek (elszigetelődés, dühkitörések, bizalmatlanság)

Az ilyen elfojtott tartalmak gyakran nem tűnnek el – csak másképp kezdenek el ölni:
nem másokat, hanem önmagunkat – belülről.

Freud – Jung – modern pszichológia:

  • Freud szerint az elfojtás a neurózis melegágya.
  • Jung szerint az árnyék (elfojtott személyiségrészeink) ha nem tudatosul, átveszi az irányítást.
  • Modern pszichológia szerint a kimondás (talking cure) az egyik legősibb gyógyító eszköz.

Spirituális értelemben:

A ki nem mondott bűn, sérelem vagy fájdalom elszigetel hitünktől és másoktól is. Ez a belső elszakítottság okozhat:

  • önmarcangolást, méltatlanságérzést
  • hitbeli megrekedést
  • szeretetképtelenséget – akár önmagunk felé is

Itt válik a kimondatlan „csendes gyilkossá”: nem látványos, de lassan megöli a lelket.

 

Összefoglaló mondatok:

Az elfojtott gondolatok és kimondatlan fájdalmak csendes gyilkosként dolgoznak bennünk: láthatatlanul, de kitartóan rombolják lelki egyensúlyunkat, önazonosságunkat és kapcsolatainkat.

A csendben tartott igazság nem szűnik meg létezni – csak átalakul: testi tünetté, álmatlansággá, bizalmatlansággá vagy lassú önvesztéssé.

A szavak elmaradása nem mindig béke – néha csak elhalasztott fájdalom.

 

……………………………….

Testi szint

A kimondatlan, elfojtott tartalmak – különösen, ha mély érzelmi töltetűek (trauma, bűntudat, veszteség, szégyen) – nemcsak a lelket rombolják, hanem a testet is megterhelik. A pszichoszomatikus kapcsolat régóta ismert a pszichológiában, sőt, egyre több orvosi kutatás is megerősíti.

 

Hogyan ölhet a kimondatlan tartalom fizikailag is?

  1. Krónikus stresszreakciót tart fenn
    Az elfojtott fájdalmak a testet folyamatos „készenléti állapotban” tartják:
  • megemelkedett kortizolszint (stresszhormon)
  • emésztőrendszeri problémák
  • immunrendszer gyengülése
  • alvászavar, fáradtság
    Ez hosszú távon megtöri a test ellenálló képességét.
  1. Testi betegségek megjelenése (pszichoszomatika)
    Számos betegség hátterében feldolgozatlan lelki tartalom állhat:
  • szívbetegségek
  • gyomorfekély, IBS
  • daganatos megbetegedések (egy részükben pszichés tényező is szerepet játszhat)
  • autoimmun betegségek (túlterhelt, „önmagát támadó” szervezet)
  1. Szorongás → testi tünet
    Az elfojtás szorongássá alakul, ez pedig konkrét fizikai érzéseket hoz:
  • légszomj
  • mellkasi szorítás
  • fejfájás
  • remegés
  • magas vérnyomás
  1. Önromboló viselkedés
    Ha nem beszéljük ki, gyakran máshogyan „vezetjük le”:
  • túlzásba vitt evés, alkohol, dohányzás
  • alvásmegvonás
  • kapcsolati önszabotázs
    Ezek mind testi következményekhez vezetnek.

 

Összegző mondatok:

A ki nem mondott fájdalom nem tűnik el – testet ölt. Hol gyomorfájásként, hol szívpanaszként, hol egy alattomos betegségként lép elő. Először a lelket, aztán a testet kezdi ki.

Az elhallgatott történetek a testben élnek tovább – ha nem kapnak szót, kérnek tünetet.

Az igazság kimondásának hiánya nem csupán lelki ár: ára lehet az egészség, a testi épség is.

 

süti beállítások módosítása