Nem olvasnak sokan – de a többség még igen

• Egy brit YouGov-felmérés szerint a felnőttek 40%-a nem olvasott egyetlen könyvet sem az elmúlt évben.
• Ugyanakkor 60–75% valamilyen formában olvas: a felnőttek 74%-a mondta, hogy olvasott legalább egy könyvet, legyen az papír, e-könyv vagy hangoskönyv.

Demográfia: kik olvasnak még mindig szívesen?

• Kor szerinti bontás:
• Az idősebbek (50+) átlagosan 10–13 könyvet olvasnak évente.
• A fiatal felnőttek (18–29 évesek) 7 könyv évente átlagosan.
• Nemek mentén:
• Az amerikaiak körében a nők átlagosan 14 könyvet olvasnak évente, míg a férfiak 9-et.
• A brit nők mutatói is erősebbek: 66%-uk olvasott legalább egyet – férfiak esetén ez 53%.
• Társadalmi tájkép:
• Az EU-ban az egyetemet végzettek 28.8%-a öt vagy több kötetet olvas évente, míg az alapszintű végzettségűeknél ez jelentősen alacsonyabb.

Magyarország:

• Magyarországon átlagosan 7 könyv/fő/év olvasása jellemző, ezzel globális középmezőnyben vagyunk (~46. helyezés).

Trendek és kihívások

• A brit gyerekek körében a rendszeres olvasás élvezete rekordmélypontra esett: csak 32.7% élvezi, és a napi olvasás aránya 38.1%-ról 18.7%-ra zuhant.
• Az Financial Times szerint az olvasási kedv csökkenése a „social media által kiváltott agyi tompulás(™)” következménye: mély olvasás helyett ugráló, felszínes tartalomfogyasztás épül.

Miért számít még mindig?

• Az élő, mély olvasás tudományosan igazolt hatásai között szerepel a kritikai gondolkodás, empátia, koncentráció javulása és a stressz csökkentése.
• Akár 6 perc olvasás alatt is felére csökkenhet a stressz szintje.
• Az olvasás segít megérteni más nézőpontokat, élményeken keresztül „belelátni” mások világába – ez a személyes és társadalmi fejlődés alapja.

Összegzés: menő-e még olvasni?

Igen – mert:

• Még a digitális korszakban is a többség olvas (60–75%), és az olvasás mértéke összefügg az életkori, nemi és társadalmi pozíciókkal.
• Globális középmezőnyben vagyunk: évente 7 könyv/fő Magyarországon, ami nem kiugró, de stabil.
• A gyerekek és fiatalok olvasási kedve azonban drámaian csökken – ami hosszú távon kulturális válságot vetít előre.
• A mély olvasás tudományos előnyei: stresszcsökkentés, koncentráció, empátia – felbecsülhetetlen értékek, amiket a képernyő nem ad meg.

🔧 Mit tehetünk?

1. Ápoljuk a mély olvasást – válasszunk olyan könyveket, amik gondolkodásra késztetnek, nem csak elterelnek.
2. Alakítsunk ki kis szokásokat – pl. napi 10 perc olvasás reggel vagy este.
3. Kezdjük kicsiben – novella, esszé, néhány oldal: fontosabb célt ad, mint a hosszú eposz.
4. Beszéljük át másokkal is – könyvklub, baráti beszélgetés – ez erősíti nemcsak az élményt, hanem a kapcsolódást is.